Igldi Ökörsütés
H - 5440 Kunszentmrton, Bethlen Gbor u. 1-3
Tel: +36-30/456-7344
Online Statisztika
Online vendgek: 1
Online tagok:
Nincs online tag jelen

Regisztrlt tagok: 12
Legjabb tag:
zsom

IP cmed: 34.229.76.193
Kperny felb:
Ltogatk ma: 22
Online ltogat: 1
Max. Onlinerekord: 29
Max. napi rekord: 412
Ltogatk tegnap: 57
Lt. a hnapban: 1220
sszes ltogatk: 183291
Rendezvénytechnika
Rendezvénytechnika
Turisztika
Kunszentmárton környéki szállás és látnivaló keresõ
Iglódi Panzió
Iglódi Panzió
Megosztás:
Jellegzetes magyar ételek és bográcsozás
A magyar konyha annak köszönheti nemzetközi elismertségét, hogy sosem volt kõbe vésve. Neves szakácsaink és lelkes háziasszonyaink keze között formálódik ma is, sikerrel és kreatív módon ötvözve, beolvasztva más nemzetek hagyományait.

Konyhánk különlegessége abban áll, hogy az alapoknál tér el az európai szakácsmûvészettõl. Egyedi, hogy sertészsírt használunk, és azt is sült, és nem préselt formában. A hagyma zsírban való megpirítása a kezdete sok-sok ételünknek, ehhez járul a finom pirospaprikával való megszórás - így keletkeznek sajátos receptjeink, a pörköltek, gulyások. Ezekbe és tokányainkba egy Európában ismeretlen tejterméket, a tejfölt keverjük.
De még a fõétel étel elõtt kiadós leveseket, tálalunk fel, melyeket páratlan változatosságban készítünk babból, káposztából, krumpliból, tésztából és zöldségekbõl, a zöldborsótól a karalábéig - ez is ismeretlen szokás határainkon kívül.
A gõzölgõ leves után édes tésztákkal lepjük meg a vendéget, gombóccal, csíkkal, barátfülével; gyümölccsel, lekvárral, mákkal, dióval megtöltve-megszórva - újabb meglepetés az idegenek számára. A magyarok a tésztás ételeket hagyományosan hústalan (böjtös) fogásként tálalják, szemben a nagy tészta evõ nemzetek szokásaival.


Számtalan fõzeléket ismerünk, olyan növényekbõl is, melyrõl a nemzetközi közfelfogás azt sem tudja, hogy ehetõ, ilyen pl. a tök. Leveseinket, fõzelékeinket rántással sûrítjük, ami teljesen egyedi hagyomány.

Gasztronómiánk különleges fejezete a szabad tûzön való fõzés, a bográcsozás. Bár nagy szakértelmet és felkészültséget kíván, az eredmény semmihez sem hasonlítható finomság lesz. Számtalan, változatos egytálételünk bográcsban készült õsébõl vált kulináriánk oszlopos tagjává.
A XX. század végére elterjedt, hogy a magyar konyha egészségtelen, mert zsíros, kalóriadús.
Aztán a XXI. században többen állították, hogy a zsír egészségesebb, mint a hidrogénezett margarinok és olajok. Hogy mi, magyarok mit gondoljunk? Leginkább azt, hogy nem lehet egészségtelen egy olyan konyha, mely ennyiféle alapanyagot, konyhatechnikai eljárást, változatos ízeket, fûszereket, húsokat, zöldségeket, gyümölcsöket, tejterméket használ évszázadok óta. Ha arany középutat találunk, gasztronómiánk bármilyen kényes ízlésnek, gyomornak, igénynek meg tud felelni.

A bogrács használata a nomád lovas kultúrákhoz vezethetõ vissza.

A kora középkori Eurázsiát két különbözõ gasztronómiai részre lehet osztani. Amíg Távol-kelttõl a Fekete-tengerig a fõzési-, úgy a Fekete-tengertõl nyugatra a sütési eljárások váltak uralkodóvá, miként az áldozati ételeiket is elkészítették. Eme két kultúra ma is befolyásolja a nemzetek konyháit. Jellemzõen keleten uralkodnak a különbözõ fõzési-, párolási,- pörkölési eljárások.

A szabadban való fõzéshez pedig a legegyértelmûbb eszköz a tûz fölé függeszthetõ üst.

A mai bogrács õse, a cserép üst a honfoglaló magyarokkal került a Kárpát-medencébe, mely a X-XIII. századi magyar fazekasság legjellemzõbb edénye. A készítés hagyományai a kazár kaganátushoz tartozó Don-vidéki szaltovo-majaki mûveltség területérõl származtathatóak. A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a magyarság egy tartós letelepedés irányába fejlõdött a Don-vidékén. Ezt támasztják alá bolgár-török jövevényszavaink is. Ugyanígy a bogrács szavunk is oszmán-török eredetû (bakraç – rézüst) igaz ez az elnevezés csak az 1700-as években fordul elõ. A fémbogrács is a késõ középkorban jelenik meg, amikor a gazdaság, társadalom- és településszerkezet is az európai feudalizmus normái szerint alakulnak át. 1420-ból vannak írásos adatok, hogy a vasüst a jobbágyház tartozéka.

Az öntöttvas bográcsok a 18. század közepétõl terjedtek el kiszorítva az addig használt rézüstöket.

Az árpád-kori cserépüstök alakját a használatuk szabta meg. A befelé szûkülõ fal azt a célt szolgálta, hogy a tûz ne égesse el a bográcsot tartó kötelet. Formájukat tekintve a késõbbi fõzõedények is eltérést mutatnak. Az Alföldön és a Dunántúlon a kihajló szélû, mély tál formájú ételfõzõ üstök terjedtek el, kivéve a Dunántúl déli részét, ahol a körte alakú -valószínûleg balkáni eredetû- rézbõl kalapált vasfazék volt a jellemzõ. Az erdélyi bográcsok majdnem félgömb alakúak.

A manapság használt ipari zománcozott vasbográcsok mellett kezdenek újra feltünedezni a hungarikumnak számító rekonstruált cserépüstök is.
Hozzszlsok
Mg nem kldtek hozzszlst
Hozzszls kldse
Hozzszls kldshez be kell jelentkezni.
rtkels
Csak regisztrlt tagok rtkelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrlj

Mg nem rtkeltk
Rendezvénytechnika
Rendezvénytechnika
Mai nvnapos
Ma 2019. mjus 19. Vasrnap,
Iv, Miln napja van.

A Nap kel 04:03-kor,
nyugszik 19:07-kor.

Holnap Bernt, Felcia napja lesz.
Bejelentkezs
Felhasznlnv

Jelsz

Emlkezzen rm:


Mg nem regisztrltl?
Regisztrci

Elfelejtetted jelszavad?
j jelsz krse
Rendezvénytechnika
Rendezvénytechnika
Facebook Like!
Turisztika
Kunszentmárton környéki szállás és látnivaló keresõ
zenfal
zenet kldshez be kell jelentkezni

admin 
2010.10.29
Üdvözöljük oldalunkon! Shock
Statisztika




eXTReMe Tracker